Természeti értékek

Maga a tó mint természeti érték
Az egyik legenda szerint a Palicsi-tó a Pannon-tenger maradványa, egy másik szerint egy Pál nevű pásztor könnyeiből keletkezett, aki ott legeltette nyáját. A tó régen keletkezett forrásvízből, annak ellenére, hogy a vize nagyobbrészt a völgyet feltöltő csapadékokból származik. A víz összegyűlt a környező területekről, kimosva a nátrium kloridot, és ilyen módon a tó vize sós lett.

Gyógyhatású fürdőhely
Már a XVIII. század végén ismeretes volt, hogy a tó vize és iszapja gyógyhatású. A szabadkai orvosok 1837-ben fürdő kiépítését javasolták a tóparton. 1845-ben a Fürdőépület mellett, amely néhány kabinból állt, felépült a Nádas vendéglő is. Ez képezte az alapját a későbbi fürdőhelynek és gyógyfürdőnek.

Park
Telepítése még 1840-ben kezdődött. A park ma 19 hektárnyi területen fekszik, és egyedülálló hangulatát a természeti értékek és az építészeti örökség ötvözetének köszönhetjük.

Nyári szinpad
Az ország egyik legszebb színpada, melyet Baltazar Dulić szabadkai építész terméskőből épített fel, s amely 1950 óta számos koncert, fesztivál és előadás színhelye.

Nagy terasz
A valamikori fürdőhelyi társalgó (Kúrszalon), szándékosan úgy lett tervezve, hogy keresztül kelljen haladni rajta, és senki számára ne maradjon közömbös. Valamikor a monumentális bálterméről volt híres, mégis a két tágas, tóra néző terasz képezi ennek a létesítménynek a legjellegzetesebb részét. A felújítás után új tartalommal bővült, korszerű tanácskozási központtá vált.

A vízistent ábrázoló vázák
A híres Kék vázák 1910-ben kerültek Palicsra, a pécsi Zsolnai Kerámiagyár ajándékaként. Ilyen vázák díszítették egykor a bécsi Városi parkot is.

Zenepavilon
A zenepavilon térzene céljából létesült, amit ma is gyakran szerveznek a palicsi látogatók szórakoztatására.

Emlékkút
A rávésett női arcképről nem tudni, vajon egy palicsi tavi tündért akartak-e ábrázolni, de azt tudjuk, hogy az Emlékkút felállításával és az 1912. szeptember 15-én sorra kerülő ünnepi megnyitóval befejeződtek a Palicsi Gyógyfürdő felújítási munkálatai.

Vermes Lajost ábrázoló szobor
A 2004-ben elhelyezett szobor Vera Počuča Gabrić szobrászművész alkotása. Vermes Lajos, szabadkai polgár, gazdag, előkelő családból származott, mecénás, a sport szerelmese és aktív sportoló. Palicson sportjátékokat szervezett 1880-tól egészen 1914-ig, melyekre több száz akkori legjobb sportolót vonzott ide szinte Európa egész területéről. Ezeknek a létesítményeknek a közelében alakították ki a versenyek helyszíneit, a sportpályákat.

Viztorony
Amikor a XX. század elején felújították a Palicsi gyógyfürdőt, az új, pihenésre és szórakozásra szánt épületek tervezőinek az volt az elképzelése, hogy a fürdőhelyre egy díszbejáraton jussanak be a látogatók, egy faragással díszített kapun, amely tulajdonképpen a palicsi Víztorony.

Női strand
A Női strand abban az időben, amikor még más társadalmi normák voltak érvényben, elrejtette a fürdőzőket a kíváncsi tekintetektől – most viszont maga a különleges épület vonzza ide a látogatókat.

Bagolyvár
A Bagolyvár az egyik legszebb palicsi épület. Vermes Lajos, Szabadka neves sportmunkása, a Palicsi Olimpiai Játékok kitalálója és megszervezője építtette, mégpedig a célból, hogy itt helyezzék el azokat a sportolókat, akik eljöttek Palicsra vetélkedni.